Egy csodálatos hét Aphrodité szigetén, Cipruson!

2021.09.27

Már tavaly nyáron elhatároztuk, hogy idén ha törik, ha szakad, tengerpartra megyünk nyaralni. Foglalni viszont nem mertünk sehova, tartva a Covid19 miatt várható lezárásoktól. Szóba került Málta, Mallorca, a Kanári-szigetek, sőt Szardínia és Szicília is. Mindegyiknél ott volt viszont, hogy nem elég az oltás, kell mellé negatív teszt is. Így húztuk a foglalást a legutolsó pillanatig, tudva azt, hogy Fireflies klubtagként bármikor fogunk tudni jó árban szállást foglalni.

. Végül 3 héttel a nyaralásunk előtt döntöttünk Ciprus mellett, ahová csak a Flight Pass-t kellett kitölteni, semmi egyebet nem kértek. Mivel Larnacára közvetlen repülőjárat megy Budapestről, így itt kerestünk szállást. Rövid keresgélés után rátaláltunk egy a képek alapján csodálatos 4*-os szállodára, a Sentido Sandy Beach Hotelre. Klubtagként az árak is nagyon jók voltak, hiszen fele annyiba került a félpanziós foglalásunk, mintha a Bookingon foglaltunk volna ugyanide csak reggelis ellátással. Sokat nem haboztunk, lecsaptunk a lehetőségre és lefoglaltuk a szállást.

Nagyon vártuk, hogy elindulhassunk és végre láthassuk a Földközi-tengert és fürödhessünk benne. Végre eljött a nap és útra kelhettünk. A repülőnk délután 17:45-kor kellett volna felszálljon, de késés miatt csak jó egy órával később indultunk Budapestről. Ennek köszönhetően egy órával később érkeztünk meg Larnakára. Hamar fogadtunk egy taxit és már robogtunk is a szálloda felé. Volt már olyan érzésetek, hogy ott ültök a volánnál, próbálnátok fékezni, kanyarodni, stb. de nem tudtok, mert nincs fék, nincs kormány? Hát nekem most volt ilyen először. Cipruson ugyanis baloldali közlekedés van, ennek köszönhetően a kormány és a pedálok a jobb oldalon vannak. Végig a szállodáig az volt az érzésem, hogy rossz sávban megyünk, jött, hogy visszakanyarodjak, de nem volt kormány.

Negyed óra alatt megérkeztünk a szállodába, ahol nagy meglepetésünkre (eddig még sehol nem fordult elő velünk) limonádéval fogadtak, majd közölték, hogy mivel önhibánkon kívül lekéstük a vacsorát a szálloda ad nekünk egy ebédre beváltható voucher-t, amit ott tartózkodásunk idején bármelyik nap felhasználhatunk. Miután kipakoltunk, lefürödtünk és a kislányom elaludt. A feleségemmel átbeszéltük az elkövetkező napokat. Már itthon elterveztük, hogy egy napot mindenképpen Larnacára szánunk, amikor is megnézzük a várost. Abban maradtunk, hogy az első napot a szállodánál töltjük, kipróbáljuk a medencéket, valamint egy jót fürdünk a tengerben, na és persze az ebédre szóló voucher-ünket is elhasználjuk már az első nap.

Eljött az első nap, már reggel hatkor talpon voltunk, pedig most lehetett volna aludni nem szólt az ébresztő óra, hogy ébredj magyar hív a munka.   

Finom a limonádé
Finom a limonádé

Fél nyolc körül lementünk reggelizni, majd reggeli után irány a tenger, ami már ekkor reggel jó 27 fokos volt. A kislányommal nekiálltunk homokvárat építeni, miközben a feleségem napozott. Egész délig a tengerparton voltunk fürödtünk, napoztunk, játszottunk, majd délben elmentünk egy jót ebédeltünk a szálloda éttermében, ahol svédasztalos ebéd volt. Finom krémlevesekből lehetett választani, másodiknak meg különböző húsételek voltak. Ebéd után kipróbáltuk a szálloda medencéit. A lányom nagyon élvezte ezeket, alig lehetett egy kis időre is kicsalni belőle. A nap vége felé megvacsoráztunk, majd megnéztük a csodálatos ciprusi naplementét, egyet csillagásztunk és utána irány az ágy. A kislányomnak most nem kellett esti mese, nem kellett altatás, zuhanyzás után pillanatok alatt elaludt. 

2. nap irány Larnaca!  

Reggel a reggeli után összepakoltunk és elindultunk a buszmegállóba, ahonnan közvetlen járattal elérhető Larnaca központja és homokos tengerpartja. A buszra nem kellett sokat várni, ahogy oda értünk hamarosan megérkezett. A kinti 40 fokból nagyon jól esett felszállni a hűs buszra, itt van klíma a buszokon ellentétben egyes budapesti járatokkal. Pár megálló után elértük Larnaca híres pálmafákkal szegélyzett sétányát, ahol számtalan étterem, bár, taverna, kávézó várja a látogatókat. Itt leszálltunk a buszról, hogy innen majd gyalog folytatjuk az utunkat és közben megtekinthetjük a város jellegzetességeit. Alig szálltunk le, a kislányom észrevett egy fagyizót. Meg is álltunk, hogy akkor elnyalogatunk egy jó hideg ciprusi fagyit. A fagyi ár-érték arányban olcsóbb volt, mint az itthoni fagyi, így bevállaltunk két gombócot, ami jóval nagyobb adag volt, mint a budapesti adag, a kislányomnak meg egy gombóc gyerek adagos fagyit vettünk. Nagy meglepetésünkre fizetés után a fagyis kiszolgáló lány még megajándékozott 1-1 jegeskávéval minket. Ilyen magyar honban egy helyen se... na, mindegy ne menjünk bele.

Miután elnyalogattuk a fagyit, lementünk a tengerpartra és a hullámokban gázolva folytattuk az utunkat. Közben kagylókat, meg színes kavicsokat gyűjtögettünk, amit a kislányom nagyon élvezett. Rövid tengerparti séta után elértük Larnaca tengerparti erődjét, melynek épületét 1625-ben az oszmánok kezdték el építeni. Egészen a 20. század elejéig - a brit fennhatóság alatt - börtönként és kivégzőhelyként használták. Körbesétáltunk az erődfalon, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tengerre. Gyakran felcsapnak a tenger hullámai ide, így bokáig érő vízben tapicskoltunk. Innen átsétáltunk a Szent Lázár templomhoz. Ez a templom, melynek görög neve Áyios Lázaros, Larnacának egy szintén nagy látványossága, így ennek a meglátogatását sem hagyhattuk ki. A templomot még a 9. században építtette VI. Leó császár. Nevét Larnaca védőszentjéről, korábbi püspökéről Szent Lázárról kapta, aki 30 évig élt itt.

Innen elmentünk vissza a Finikoúdes-nek nevezett pálmafákkal szegélyezett sétányra. Itt beültünk egy étterembe, ahol egy helyi specialitást rendeltünk, halas, tenger gyümölcseis mezét. Nagyon finom volt. Volt benne polip, tintahal, különböző rákfélék, halak és persze mellé még zöldségek.

Ebéd után még megnéztük Larnaca yachtkikötőjét, ahol a világ szinte minden pontjáról láthattunk hajókat. Utána elindultunk vissza a buszmegállóba, hogy visszamenjünk a szállodánkba és egy jót fürödjünk a Földközi-tengerben.

Vacsora után megnéztük a csodaszép ciprusi naplementét. 

Meze
Meze

Az elkövetkező napok, már a napozásról, fürdésről, játszásról szóltak. Egy hatalmas élmény volt mindhármunknak. Reméljük, még vissza tudunk térni ide. Köszönjük Fireflies!

Ha Te is szeretnél hasonló utakon részt venni és jóval a piaci ár alatt lefoglalni a szállást, keress meg és megmutatom, hogyan lehetsz Fireflies klubtag.

Fotógaléria

©Utazás,élmény, gaazdagság.
kalandok a nagy világban
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el