"Oly szép és ragyogó táj, melynél szebbet se Svájcz, se Tirol felmutatni nem képes" - Orbán Balázs, Székelyföld leírása

Mikor a Bucsecs-hegység írása közben azt írtam, hogy nagy fába vágtam a fejszémet azzal, hogy Nektek kedves utazó barátaim írok a világ hegyeiről egy fajta bemutatót; nem hiába mondtam azt, hisz most írom a második blogom és máris gondban vagyok, hogy melyik hegység legyen a következő. Választásom végül a Gyergyói-havasokra esett, amelyről talán mindannyian hallottatok már. Ebben a hegységben van ugyanis a forrása az Olt és a Maros folyóknak, valamint ebben a hegységben található a Gyilkos-tó és a Békási-szoros is. A Gyergyói-havasok ellentétben a Bucsecs-hegységgel - ahol a platón és az Omu-csúcson kívül az egyszerű turistának más komolyabb látványosság nincs - itt rengeteg látnivaló van. Szépen sorban, ahogyan a libák mennek a tóra, próbálom meg bemutatni nektek ezt a csodálatos hegységet. Vágjunk is bele.

1. Gyilkos-tó és a Békási-szoros

Gyilkos-tó

"Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben." - Orbán Balázs, Székelyföld leírása

Talán a leghíresebb a Gyergyói-havasokban a Gyilkos-tó, ami 1837-ben egy rendkívül csapadékos évben alakult ki. Történt ugyanis, hogy a Békás-patak keleti oldalában található, azóta Gyilkos-hegynek nevezett hegy egy része, a heves esőzéseknek köszönhetően hegyomlásként zúdult alá és elgátolta a Békás-patak vizét. Ennek a természetes úton létrejött gátnak köszönhetően alakult tehát ki a Gyilkos-tó, maga alá temetve a patak mentén található hatalmas erdőrengeteget.

Román elnevezése a Lacu Rosu azaz Vörös-tó onnan ered, hogy a tó egyik tápláló pataka a Vörös-patak nagy esőzések idején piros, vöröses színűvé változtatja a tavat.

2. Olt forrás, Súgó-barlang

Az Olt forrása a Magasbükk (1394 m) déli lejtőjén a Kovács Péter- és a Sóvető-patak által közrevett mocsaras teknőben van. Ide könnyedén el tudunk sétálni Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó között található 4-es kilométerkőtől indulva.

A Síposkő (1568 m) oldalában található a Keleti-Kárpátok legjelentősebb cseppkőbarlangja az 1021 m összhosszúsággal rendelkező Súgó-barlang. Érdemes ide is ellátogatni a cseppköveket kedvelőknek, mivel rengeteg érdekes cseppkő alakzat alakult ki itt az évek folyamán. Ami fontos, ha úgy döntötök, hogy ellátogatok ide, mindenképpen legyen nálatok meleg öltözet és túrabakancs, mivel a barlang hideg, agyagos és nedves.

3. Fekete-Réz és a Maros forrás

A Fekete-Réz tulajdonképpen arról híres, hogy a délnyugati oldalából 1350 m magasságból ered a Maros. A Maros forrása a legkönnyebben Marosfőről közelíthető meg kb. 1-2 óra gyaloglással. Egyszer egy szegedi turistám, mikor felvittem a Maros forráshoz és ivott egyet belőle, azt mondta:
"De jó, gyerekkoromban fürödtem a Tiszában ott, ahol a Maros torkollik és most eljutottam oda, ahol a forrása van és megkóstolhattam az itt még kristálytiszta vizét. " 

4. Nagy-Hagymás, Egyeskő, Öcsém

E három hegy alkotja tulajdonképpen a Hagymás-hegységet a Fekete-Hagymással és a Csofronka-heggyel kiegészülve. Ahogyan nyugat felől a Csíki-medencébe érünk, északkeleti irányba fordulva elénk tárulnak a Nagy-Hagymás, az Egyeskő, az Öcsém csodálatos sziklatömbjei.

Minden alkalommal, amikor az Egyeskőhöz és a mellette álló két sziklaóriáshoz turistákat vittem és az Egyeskőre érve elmondtam, hogy jobb oldalunkon van a Nagy-Hagymás, bal oldalunkon az Öcsém, első kérdés mindenkinek ez volt "a te Öcséd", szerintem neked is, kedves Olvasó hasonló gondolataid merülhetnek fel, pont ezért leírom, hogy ha arra jársz, tudd az Öcsém "legendáját". Van ugyanis egy legenda, miszerint ez a 3 sziklaóriás valamikor élő óriások voltak, akik a környékbeli falvak lakóit sanyargatták. Ezt az Isten nem nézte jó szemmel és sziklává változtatta őket. A középsőnek, ami távolról egy hatalmas kőnek látszik, megadva azt, hogy minden 500 évben egyszer egy egyszerű kérdésre választ adhat. Telt az idő, az emberek nyugalomban éltek, már nem kellett az óriásoktól tartaniuk, el is felejtkeztek róluk. 500 év múlva egy vándor meg állt a sziklatömbök előtt és feltett egy költői kérdést:

• Kik vagytok ti sziklaóriások? - az Egyeskő így felelt
• Valamikor óriások voltunk, de gonoszságunk miatt kővé változtunk. Jobb oldalamon a bátyám a Nagyhagymás, bal oldalamon pedig az Öcsém láthatod.

A vándor leérve a hegyről elmesélte, amit hallott és attól a naptól kezdve az emberek Öcsémnek nevezik a bal oldali sziklatömböt.

Az Egyeskőhöz a legkönnyebben Balánbányáról juthatunk fel egy 3-4 órás gyaloglással, a látvány magáért fog beszélni. Fentről ugyanis elénk tárul a Csíki-medence, a Hargita gyönyörű vonulata, a Fekete-Réz. Tiszta időben pedig a Kelemen-havasok, a Csalhó- és a Tarkő-hegység, valamint a Besztercei-havasok is.

Ennyi lett volna, amit erről a hegységről így elsőre tudni kell, remélem, felkeltettem az érdeklődéseteket e csodálatos havas iránt és hamarosan ellátogatok erre a vidékre.